-
1 στάθμη
στάθμη (ἵστημι), ἡ, Richtscheit, Richtschnur der Zimmerleute u. Maurer, bes. um Bauholz nach graden Linien zu behauen, ὥςτε στάϑμη δόρυ νήϊον ἐξιϑύνει τέκτονος ἐν παλάμῃσι, Il. 15, 410, u. öfters ἐπὶ στάϑμην ἴϑυνε, z. B. 5, 245, bei welchen Stellen man sowohl an die Setzwage, eine wagerechte Fläche zu bestimmen, denken kann, als an die mit Kreide od. Röthel bestrichene Schnur. mit der die Zimmerleute eine grade Linie vorzeichnen; Xen. Ages. 10, 2 sagt καλὸν εὕρημα ἀνϑρώποις στάϑμη καὶ κανὼν πρὸς τὰ ἀγαϑὰ ἐργάζεσϑαι; πρὸς στάϑμῃ πέτραν τίϑεσϑαι, Plut. de prof virt. sent. p. 242. – Dah. die grade Linie, grade Richtung. u. sprichwörtl. παρὰ στάϑμην, nach der Schnur, genau, nach strengem Recht, Theogn. 534. 939, wie Soph. frg. 421 τέκτονος παρὰ στάϑμην ἰόντος; vgl. auch Eur. παρ' οἵαν ἤλϑ ομεν στάϑμην βίου, Ion 1514; αὐτὸς κατὰ στάϑμην ἐνόησας, du hast es errathen, Theocr. 25, 94; auch ἐπί, κατά, πρὸς στάϑμην; vgl. πατρῴαν πρὸς στάϑμαν ἐβα, Pind. P. 6, 45; von Gesetzen, Υλλίδος στάϑμας ἐν νόμοις 1, 62, u. στάϑμας περισσᾶς ἑλκόμενος 2, 90, wie wir sagen »einen großen Maaßstab anlegen«, vgl. Dissen zur Stelle; auch die Gränze, das Ziel, οἵαν τινὰ ποτὶ στάϑμαν, N. 6, 7, vgl. Dissen. Aber Aesch. Ag. 1015 ὠμοί τε δούλοις πάντα καὶ παρὰ στάϑμην ist = über Gebühr, wider Recht u. Billigkeit. – Λευκὴ στάϑμη, eine nicht bestrichene Schnur, die keinen Strich bezeichnet, dah. τοῖς μὲν λόγοις τοῖς σοῖσιν οὐ τεκμαίρομαι, οὐ μᾶλλον ἢ λευκῷ λίϑῳ λευκὴ στάϑμ η, Soph. frg. 307; u. λευκὴ στ. sprichwörtlich von einem Menschen, der sich für Nichts bestimmt entscheidet, keinen eigenen Willen zeigt, ἀτεχνῶς λευκὴ στάϑμη εἰμὶ πρὸς τοὺς καλούς, Plat. Charm. 154 b. – Das Senkblei, u. bes. das Blei an der Setzwage, VLL. – Auch der Strick, mit welchem bei den Volksversammlungen der Raum umgränzt u. im Theater die Plätze abgetheilt waren; dah. übh. Abgränzung, Gränze. – Δοράτων στάϑμαι, das untere Ende, D. Sic. 17, 35.
-
2 στάθμη
στάθμ-η, ἡ,A carpenter's line or rule, [full] ξέσσε δ' ἐπισταμένως καὶ ἐπὶ στάθμην ἴθυνεν [δοῦρα] Od.5.245, cf.23.197; [πελέκεας] ἐπὶ σ. ἴθ. 21.121; alsoστάθμη δόρυ νήϊον ἐξιθύνει Il.15.410
;τόρνου καὶ στάθμης καὶ γνώμονος.. ἰθύτερον Thgn.805
; ἐπὶ σ. θεῖναι μίαν on a level, Arist.PA 657a10: prop. στάθμη was the line rubbed with chalk or red ochre, being distd. from the rule ([etym.] κανών ) by Pl.Phlb. 56c, X.Ages.10.2;κανόσι καὶ στάθμαις Plu.2.807d
, etc.; λευκὴ ς., v. λευκός 11.1a: metaph., ἀτεχνῶς λευκὴ σ. εἰμὶ πρὸς τοὺς καλούς a white measuring-line, i.e. unable to discriminate, Pl.Chrm. 154b, cf. Plu.2.513f.2 παρὰ στάθμην by the rule,εἶμι παρὰ σ. ὀρθὴν ὁδόν Thgn.945
, cf. 543;τέκτονος παρὰ σ. ἰόντος S.Fr. 474
; for A.Ag. 1045 v. παρά c. 11.2; κατὰ στάθμην ἵστασθαι, c. gen., in a straight line with, Democr. ap. Plu.2.929c; κατὰ σ. ἐνόησας you guessed aright, Theoc.25.194;ὡς ἂν ἀπὸ στάθμης D.H.Comp.23
;στάθμῃ Aret.SD2.11
; πρὸς στάθμῃ πέτρον τίθεσθαι, μή τι πρὸς πέτρῳ στάθμην, i.e. when facts are obstinate, do not relax your standard, Com.(?) ap.Plu.2.75f(cf. Bergk PLG3.740); στάθμα πατρῴα perh. the measure [of piety] towards his father, Pi.P.6.45; στάθμας ἑλκόμενοι περισσᾶς perh. straining at an over-exact measure, ib.2.90.3 verification, certification, τὰς σ. τῶν μέτρων ἀπὸ τοῦ βελτίστου ποιεῖσθαι prob. in PTeb.5.88 (ii B.C.).II plummet or plumbline,μολιβαχθής AP6.103
(Phil.); ῥιπτεῖσθαι ἄνω κατὰ στάθμην to be thrown perpendicularly upwards, Arist.Cael. 296b24.III like γραμμή, the line which bounds the racecourse, goal, δραμεῖν ποτὶ στάθμαν, metaph. of man's life, Pi.N.6.7; .IV metaph., law, rule,ὑπὸ στάθμᾳ νέμεσθαι Pi.Fr.1.4
; Υλλίδος στάθμας ἐν νόμοις, i.e. according to laws of Dorian rule, Id.P.1.62.V δοράτων στάθμαι butt-ends, like σαυρωτῆρες, D.S.17.35, cf. PCair.Zen. 782 (a).49 (iii B.C.). -
3 στάθμη
στάθμη, ἡ, Richtscheit, Richtschnur der Zimmerleute u. Maurer, bes. um Bauholz nach graden Linien zu behauen; ἐπὶ στάϑμην ἴϑυνε, sowohl die Setzwage, eine waagerechte Fläche zu bestimmen, als auch die mit Kreide od. Röthel bestrichene Schnur, mit der die Zimmerleute eine grade Linie vorzeichnen. Dah. die grade Linie, grade Richtung, u. sprichwörtl. παρὰ στάϑμην, nach der Schnur, genau, nach strengem Recht; αὐτὸς κατὰ στάϑμην ἐνόησας, du hast es erraten; von Gesetzen, Υλλίδος στάϑμας ἐν νόμοις, u. στάϑμας περισσᾶς ἑλκόμενος, wie wir sagen 'einen großen Maßstab anlegen'; auch die Grenze, das Ziel; ὠμοί τε δούλοις πάντα καὶ παρὰ στάϑμην ist = über Gebühr, wider Recht u. Billigkeit. Λευκὴ στάϑμη, eine nicht bestrichene Schnur, die keinen Strich bezeichnet; λευκὴ στ. sprichwörtlich von einem Menschen, der sich für nichts bestimmt entscheidet, keinen eigenen Willen zeigt. Das Senkblei, u. bes. das Blei an der Setzwaage. Auch der Strick, mit welchem bei den Volksversammlungen der Raum umgrenzt u. im Theater die Plätze abgeteilt waren; dah. übh. Abgrenzung, Grenze. Δοράτων στάϑμαι, das untere Ende -
4 σταθμη
дор. στάθμᾱ ἥ1) плотничий шнурок (намазывавшийся преимущ. суриком для обозначения прямых линий) Xen., Plat.ἐπὴ στάθμην Hom., Arst. — (точно) по шнурку;
λευκέ σ. Soph. — белый (не оставляющий следов) шнурок, перен. Plat. неуч, профан;παρὰ στάθμην Soph. — по шнурку, прямолинейно, перен. Aesch. сурово;πρὸς στάθμῃ πέτρον τίθεσθαι, μή τι πρὸς πέτρῳ στάθμην погов. ap. Plut. — прикладывать (нужно) камень к шнурку, а не шнурок к камню;κατὰ στάθμην Plut. — прямо, ровно, перен. Theocr. точно, правильно;πατρῴαν πρὸς στάθμαν Pind. — по отцовскому образцу2) отвес3) правило, норма, установлениеὙλλίδος στάθμας ἐν νόμοις Pind. — согласно законам, установленным Гиллом, т.е. по дорическим установлениям
4) нижний конец, низ(αἱ στάθμαι τῶν δοράτων Diod.)
5) цель, жребий, удел(σ. βίου Eur.)
-
5 νόμος
A that which is in habitual practice, use or possession, not in Hom. (cf. J.Ap.2.15), though read by Zenod. in Od.1.3.I usage, custom,[Μοῦσαι] μέλπονται πάντων τε νόμους καὶ ἤθεα κεδνά Hes.Th.66
;ν. ἀρχαῖος ἄριστος Id.Fr. 221
; ἔνθα ν. (sc. ἐστί) c. inf., where it is the custom.., Alc.Supp.25.5; ν. πάντων βασιλεύς custom is lord of all, Pi.Fr.169.1;ν. δεσπότης Hdt.7.104
, Pl. Lg. 715d;ν. τύραννος τῶν ἀνθρώπων Id.Prt. 337d
;ἴησις ὀθονίοισι κατὰ τὸν ν. τὸν ἀρθριτικόν Hp.Art.18
;ὡς νόμος Id.Mochl.37
: hence, law, ordinance,τόνδε.. ν. διέταξε Κρονίων.. θηρσὶ.. ἐσθέμεν ἀλλήλους Hes. Op. 276
;τρέφονται πάντες οἱ ἀνθρώπειοι ν. ὑπὸ τοῦ θείου Heraclit. 114
;ἄφθογγον εἶναι τὸν παλαμναῖον ν. [ἐστί] A.Eu. 448
;ν. κάλλιστον ἐξευρόντα, πειθαρχεῖν πατρί S.Tr. 1177
; ν. κοινός, = ὀρθὸς λόγος, Zeno Stoic.1.43: pl.,ἔργων.. ὧν νόμοι πρόκεινται ὑψίποδες S.OT 865
(lyr.);νεοχμοῖς ν. Ζεὺς κρατύνει A.Pr. 150
(lyr.).b in VT, of the law of God, , al., cf. Is.2.3; νόμον ὃν ἐνετείλατο ὑμῖν Μωϋσῆς ib.De.33.4; so in NT,ὁ ν. Μωϋσέως Ev.Luc.2.22
, etc.; but alsoὁ ν. τοῦ Χριστοῦ Ep.Gal.6.2
; ὁ ν. τοῦ Πνεύματος τῆς ζωῆς, opp. ὁ ν. τῆς ἁμαρτίας καὶ τοῦ θανάτου, Ep.Rom.8.2;ν. τέλειος ὁ τῆς ἐλευθερίας Ep.Jac.1.25
.c with Preps., κατὰ νόμον according to custom or law, Hes.Th. 417, Hdt.1.61, etc.;κὰν νόμον Pi.O.8.78
; οἱ κατὰ ν. ὄντες θεοί the established deities, Pl.Lg. 904a;κατὰ νόμους A.Supp. 241
; παρὰ νόμον contrary to.., Id.Eu. 171 (lyr.);παρὰ τοὺς τῆς φύσεως ν. Pl.Ti. 83e
;ἐν Πανελλάνων νόμῳ Pi.I.2.38
; ἐν Ἀδραστείῳ νόμῳ by the law of Adrastus, i.e. at the Nemean games, Id.N.10.28: esp. in dat. νόμῳ by custom, conventionally, opp. φύσει, Hdt. 4.39, Philol.9, Arist.EN 1094b16, etc.; ν. γλυκύ, ν. πικρόν, Democr.9;εἰ μή τις λέγοι ν. ὁρᾶν καὶ τὰς λεγομένας ποιότητας μὴ ἐν τοῖς ὑποκειμένοις εἶναι Plot.4.4.29
; ὅσον νόμου χάριν just for form's sake, Diph.43.14, Arist.Metaph. 1076a27.d statute, ordinance made by authority,[Σόλων] νόμους ἔθηκεν ἄλλους, τοῖς δὲ Δράκοντος θεσμοῖς ἐπαύσαντο χρώμενοι πλὴν τῶν φονικῶν Id.Ath.7.1
(butτὸν Δράκοντος ν. τὸν περὶ τοῦ φόνου IG12.115.5
), etc.; νόμον τιθέναι, τίθεσθαι, v. τίθημι; βασιλικὸς ν. OGI483.1 (Pergam., ii A.D.), Ep.Jac.2.8: freq. of general laws, opp. ψηφίσματα (special decrees), Pl.Tht. 173d, etc.;ὅταν τὰ ψηφίσματα κύρια ᾖ ἀλλὰ μὴ ὁ ν. Arist.Pol. 1292a7
: generally, law, ἄνευ ὀρέξεως νοῦς ὁ ν. ἐστίν ib. 1287a32; ἄγραφος ν. Lex ap. And.1.85, etc.; opp. γεγραμμένος, Arist.Rh. 1373b6; ν. ἴδιος, opp. κοινός, ib.4; ὁ ν. freq. as subject,οἱ ν. διδόασι τιμωρίας D.18.12
;ὧν ὁ ν. ἀγορεύει Inscr.Magn. 92b16
(ii B.C.); μὴ ὁ ν. κρίνει τὸν ἄνθρωπον ἐὰν μὴ ἀκούσῃ πρῶτον; Ev.Jo.7.51.e c. gen. rei,οὗτός τοι πεδίων πέλεται ν. Hes.Op. 388
;Ὑλλίδος στάθμας ἐν νόμοις Pi.P.1.62
;τὸν φαρμάκων δίδαξε μαλακόχειρα ν. Id.N.3.55
;ν. ἐμβολῆς καὶ διορθώσιος Hp.Mochl.38
; ὁ ν. τοῦ κριοῦ, τοῦ ἀνδρός, τῶν ἐρανιστῶν, LXXLe.6.31 (7.1), Ep.Rom.7.2, SIG 1198.14 (Arcesine, iii B.C.); ἐς χειρῶν νόμον ἀπικέσθαι to come to blows, into action, Hdt.9.48; ἐν χειρῶν νόμῳ ἀπόλλυσθαι, περιπεσεῖν, die in action, Id.8.89, Plb.1.57.8;μεταλλάξαι τὸν βίον ἐν χ. ν. Id.3.63.5
, cf. 3.116.9;Ἀσδρούβας.. ἐν χ. ν. κατέστρεψε τὸν βίον Id.11.2.1
;τοὺς μὲν ἐν χ. ν. διέφθειρε Id.1.82.2
; τοὺς ἐν χ. ν. τὰς πολιτείας καταλύοντας by 'direct action', Aeschin.1.5; but under martial law,Arist.
Pol. 1285a10;τῷ τοῦ πολέμου νόμῳ κτησάμενος Aeschin.2.33
.2 Νόμος personified, οἱ θεοὶ σθένουσι χὡ κείνων κρατῶν N. E.Hec. 800, cf. Orph.Fr. 105, 160.II melody, strain,οἶδα δ' ὀρνίχων νόμως πάντων Alcm.67
;ν. ἵππιος Pi.O. 1.101
;Ἀπόλλων ἁγεῖτο παντοίων ν. Id.N.5.25
;ν. πολεμικοί Th.5.69
;ἐπηλάλαξαν Ἀραὶ τὸν ὀξὺν ν. A.Th. 952
(lyr.);κρεκτοὶ ν. S.Fr. 463
, cf. AP9.584: metaph.,τοὺς Ἅιδου ν. S.Fr. 861
.2 esp. a type of early melody created by Terpander for the lyre as an accompaniment to Epic texts,ν. ὄρθιος Hdt.1.24
;ν. Βοιώτιος S.Fr. 966
;ν. κιθαρῳδικοί Ar.Ra. 1282
, cf. Pl.Lg. 700d, Arist.Po. 1447b26, Pr. 918b13, etc.; also for the flute,ν. αὐλῳδικός Plu.2.1132d
; without sung text, ν. αὐλητικός ib.1133d, cf. 138b, Poll.4.79; later, composition including both words and melody, e.g. Tim.Pers.III = νοῦμμος (q. v.), Epich.136, Sophr.162, Inscr.Délos407.21 (ii B.C.); ν. σηστέρτιοι, = Lat. nummi sestertii, Inscr.Prien.41.13 (ii B.C.).IV Archit., course of masonry, IG12(2).11.17 (Mytil.). -
6 στάθμα
στάθμα (-ας, -ᾳ, -αν.)a finishing line met.καίπερ ἐφαμερίαν οὐκ εἰδότες οὐδὲ μετὰ νύκτας ἄμμε πότμος ἅντιν' ἔγραψε δραμεῖν ποτὶ στάθμαν N. 6.7
b measuring line met. στάθμας δέ τινος ( τινες coni. Sheppard)ἑλκόμενοι περισσᾶς ἐνέπαξαν ἕλκος ὀδυναρὸν ἑᾷ πρόσθε καρδίᾳ P. 2.90
c rule met.πόλιν Ὑλλίδος στάθμας Ἱέρων ἐν νόμοις ἔκτισσε P. 1.62
Ὕλλου τε καὶ Αἰγιμιοῦ · τῶνμὲν ὑπὸ στάθμᾳ νέμονται I. 9.4
τῶν νῦν δὲ καὶ Θρασύβουλος πατρῴαν μάλιστα πρὸς στάθμαν ἔβα ( to the standard of what is due to a father, Gildersleeve) P. 6.45 -
7 νόμος
νόμος (-ος, -ῳ, -ον; -ων, -οις.)1a custom, traditionἔστι δὲ καί τι θανόντεσσιν μέρος κὰν νόμον ἐρδόμενον O. 8.78
πόλιν Ὑλλίδος στάθμας Ἱέρων ἐν νόμοις ἔκτισσε P. 1.62
οὔτ' ἐν ἀνδράσι γερασφόρον οὔτ ἐν θεῶν νόμοις (sc. Κένταυρον) P. 2.43 Ἀσκλαπιόν· τὸν φαρμάκων δίδαξε μαλακόχειρα νόμον (v. l. νομόν) N. 3.55 ( ἔνεπεν αὐτόν) γάμον δαίσαντα πὰρ Δὶ Κρονίδᾳ σεμνὸν αἰνήσειν νόμον (νόμον, νομόν Σ: δόμον, γάμον codd.) N. 1.72τρὶς μὲν ἐν πόντοιο πύλαισι λαχών, τρὶς δὲ καὶ σεμνοῖς δαπέδοις Ἀδραστείῳ νόμῳ N. 10.28
ἱπποτροφίας τε νομίζων ἐν Πανελλάνων νόμῳ I. 2.38
b political tradition, regimeἐν πάντα δὲ νόμον εὐθύγλωσσος ἀνὴρ προφέρει, παρὰ τυραννίδι, χὠπόταν ὁ λάβρος στρατός, χὤταν πόλιν οἱ σοφοὶ τηρέωντι P. 2.86
ἀδελφεοῖσί τ' ἐπαινήσομεν ἐσλοῖς, ὅτι ὑψοῦ φέροντι νόμον Θεσσαλῶν αὔξοντες P. 10.70
c tune, melody ἐμὲ δὲ στεφανῶσαι κεῖνον ἱππίῳ νόμῳ Αἰοληίδι μολπᾷ χρή (v. [Plut.], περὶ μουσικῆς, § 7) O. 1.101 ἀλλά νιν εὑροῖσ ( Ἀθάνα)ἀνδράσι θνατοῖς ἔχειν, ὠνύμασεν κεφαλᾶν πολλᾶν νόμον, εὐκλεᾶ λαοσσόων μναστῆρ' ἀγώνων P. 12.23
φόρμιγγ' Ἀπόλλων ἑπτάγλωσσον χρυσέῳ πλάκτρῳ διώκων ἁγεῖτο παντοίων νόμων N. 5.25
νόμων ἀκούοντες θεόδματον κέλαδον fr. 35c.2 pro pers., Custom Νόμος ὁ πάντων βασιλεὺς θνατῶν τε καὶ ἀθανάτων (“wenns die Menschen für gerecht erklären, wird auch die Gewalttat gerechtfertigt” Wil., 462: contra, Treu, Rh. M., 1963, 193ff.: v. Ostwald, H. S. C. P., 1965, 109ff.) fr. 169. 1. -
8 Ἱέρων
Ἱέρων son of Deinomenes, king of Syracuse, founder of Aitna.1ἐς ἀφνεὰν ἱκομένους μάκαιραν Ἱέρωνος ἑστίαν O. 1.11
Ἱέρων (voc.) O. 1.107, P. 3.80Ὀρτυγίας, τὰν Ἱέρων καθαρῷ σκάπτῳ διέπων O. 6.94
Ἱέρωνος ὑπὲρ καλλινίκου ἅρμασι P. 1.32
οὕτω δ' Ἱέρωνι θεὸς ὀρθωτὴρ πέλοι P. 1.56
πόλιν κείναν θεοδμάτῳ σὺν ἐλευθερίᾳ Ὑλλίδος στάθμας Ἱερών ἐν νόμοις ἔκτισσε P. 1.62
εὐάρματος Ἱέρων P. 2.5
cf. fr. 105. -
9 κτίζω
κτίζω (aor. κτᾰσεν, ἔκτισσε, ἔκτᾰσαν; κτᾰσῃ; κτᾰσαιεν, κτίσσειεν: aor. med. ἐκτίσσατο, κτισσάσθαν: aor. pass. κτίσθη.)a found, establish cities,πόλιν Ὑλλίδος στάθμας Ἱέρων ἐν νόμοις ἔκτισσε P. 1.62
κτίσσειεν εὐάρματον πόλιν ἐν ἀργεννόεντι μαστῷ P. 4.7
ἐπεὶ κτίσθη νέον Troy O. 8.37 altars, sanctuaries,εὖτ' ἂν Ἡρακλέης πατρὶ ἑορτάν τε κτίσῃ τεθμόν τε μέγιστον O. 6.69
ὡς ἂν θεᾷ πρῶτοι κτίσαιεν βωμὸν ἐναργέα O. 7.42
ἀγῶνα δ' Διός, ὃν ἀρχαίῳ σάματι πὰρ Πέλοπος βωμῷ ἑξάριθμον ἐκτίσσατο O. 10.25
κτίσεν δ' ἄλσεα μείζονα θεῶν P. 5.89
a line, people, ἄτερ δ' εὐνᾶς ὁμόδαμον κτισσάσθαν λίθινον γόνον (Mommsen: κτισάσθαν, κτησάσθαν, κτησάσθην codd.: sc. Pyrrha and Deukalion) O. 9.45b settle, colonize σὺν θεῶν δέ νιν αἴσᾳ Ὕλλου τε καὶ Αἰγιμιοῦ Δωριεὺς ἐλθὼν στρατὸς ἐκτίσσατο (Hermann: ἐκτήσατο cod.: sc. Αἴγιναν) I. 9.4 καὶ σποράδας φερεμήλους ἔκτισαν νάσους (sc. οἱ ἀπ' Ἀθηνῶν Ἴωνες. Σ.) Pae. 5.39 -
10 Ὑλλίς
Ὑλλίς f. adj.,1 of Hyllos πόλιν Ὑλλίδος στάθμας Ἱέρων ἐν νόμοις ἔκτισσε (cf. v. 64, τεθμοῖσιν ἐν Αἰγιμιοῦ Δωριεῖς) P. 1.62
Перевод: со всех языков на все языки
со всех языков на все языки- Со всех языков на:
- Все языки
- Со всех языков на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий
- Русский